2013. augusztus 9., péntek

Az aktuális főnök hazajött az egyik nyaralásából két napra, majd mielőtt elment a következőre, az imént lerakott az irodában egy malomkeréknyi ventilátort, kárpótlásul.

Olyan szexin lobog a hajam a szélben, már csak reflektorok kellenek meg egy fotós.

2013. augusztus 8., csütörtök

Városi legendák vol. 2

(for vol. 1, click here)
  • A fiú, aki még csak ismerkedik, még nem tudja pontosan, mit akar.
  • A nő, aki választ. Mármint, hogy mindig a nő. Mármint, hogy ez így működik, nem fordítva.*
  • A fiú, aki csak megijedt, fél, hogy túl jó vagy hozzá, fél, hogy lebukik, hogy nem lesz elég, ezért inkább nem is.
  • Az ember, aki még nem alkalmas őszinte és felnőtt párkapcsolatra, de majd egyszer benő a feje lágya.
  • Az ember, akinek fontos vagy, csak azért nem keres/válaszol, mert épp nagyon elfoglalt/nem úgy alakult az élet. De attól még.
  • A boldog párkapcsolat, ami egyszerűen működik, csak úgy magától, mert a felek megtalálták a másik felüket egymásban, a match made in heaven, tökéletes kompatibilitás.
  • A boldog párkapcsolat, ami úgy indult, hogy először hatszázmilliószor átejtették egymást/egyik a másikat, mindenféle kegyetlenséget elkövettek, aztán valahogy megtanulták a módját.
  • A kívülálló, aki jobban látja.
  • Ne azt tedd, amit magadtól tennél, hanem ezt meg ezt, mert úgy lesz a jó**. Magic begins at the end of your comfort zone.

Dóra a creepy catlady,
aki annyira creepy, hogy még a macskákat is utálja.

*Ja, de igen. Végül is. Ahogy a zöldségesnél is válogathatsz, úgy igen: abból, amit eladásra kínálnak, na, abból. Csak itt most az alma dönt, hogy eladó-e... Ja, ha már az almáknál járunk.
**Hát mondjuk, ha vietnami papucsban akarom megmászni a Mount Everestet, azt lehet, hogy tényleg még nézni is rossz. De nehogy azt hidd, hogy a kölcsönadott hiperszuper (csak épp 46-os) túrabakancsodban messzebbre jutok....
Nagymamám 1921-ben született, és a kor erkölcsei bizonyos határokat szabtak személyisége teljes kibontakozásának, de azért azzal együtt megérte a pénzét.

2013. augusztus 6., kedd

Hallom a Quimby koncertet.

De csak itthonról :(

(Összemosták a Halleluját a Smells Like Teen Spirit-tel?...)

2013. augusztus 5., hétfő

Dóra kalandjai az erőspaprika-géllel

Felkenem, csíp, aztán nem csíp, felöltözöm, elindulok, HÉV, forróság, és akkor elkezd égni különös tekintettel az üléssel érintkező bőrfelület, gondolom, hát megőrültek ezek, negyven fokban fűtik a HÉV-et*?!

De persze nem _ők_ őrültek meg. Ugyanis most az irodaszék is rákapcsolt kicsit.

Ajánlom, hogy hasson is ez a cucc, mert így túl izgi az élet :D

*Nem alaptalan, jártam már így.
Megtudtam, hogy Lana Del Rey tagadja, hogy valaha plasztikáztatott. Nem bírok napirendre térni afölött, hogy ezt a felsőajkat


a genetika egy ritka csodájának akarja beállítani. Arról nem is beszélve, hogy pár évvel korábbi fotókon ugyebár még... Mindegy.

Aztán arra jutottam, hogy ahogy a melegek coming outja sem (mindig) arról szól, hogy az illető elárulja, és akkor a köz megtudja, hanem, hogy az illető elismeri, a dolog hivatalossá válik - és hírértékét veszíti.

Intézményesíteni kéne mindenféle ügy coming outját, talán.

2013. augusztus 4., vasárnap

Az amúgy teljesen igényes éjjel-nappaliban pont a kassza elé egy tálcára ki volt rakva egy nagy fürt totál barna héjú banán, "érett banán, 380 Ft" felirattal. Az egyik darab héja megrepedt, és basszus kis kukacok _nyüzsögtek_ benne.

Én pedig olyannyira nem vagyok konfrontatív, hogy még csak nem is szóltam, csendben fizettem (palackozott üdítőért) és távoztam.

2013. augusztus 3., szombat

Amikor kicsiként valami rosszat csináltam: hazudtam, irigy voltam, szüleim mindig azt mondták, hogy ezt nem szabad, mert nekem hogy esne? Ne tegyek olyant, amit nem vennék jó néven.

Ezzel az a gond, hogy eszerint a logika szerint simán lehetnék rossz olyannal, aki rossz velem. Úgy volna fair.

Tulajdonképp nem vagyok fair. Magammal.

2013. augusztus 1., csütörtök

Viszonylag új jelenség, 1-2 hónapja volt az első ilyen, hogy az éjszaka közepén arra riadok, hogy egyet dobbant az ágy. Mintha egy labdát pattintottak volna a matrac láb felőli végébe. Na, gondoltam, ez itt lassan szétesik alattam, nyögnek a rugók, de ugyan mit követtem el én ellene, hogy ilyen hamar feldobja a pacskert?

Aztán tegnap éjjel valahogy gyorsabban keltem fel rá, és látom, hogy a sarkig tárt ablakon (emeleten van a hálószobám BTW) épp kecsesen szökell ki a valamelyik szomszéd macskája.WTF? Mit keresett a szobámban? Rendszeresen?! És hát, basszus, nekem senki nem ugorhat csak úgy az ágyamba, a beleegyezésem nélkül. I feel violated. Severely.

Gyűlölöm a macskákat.