2013. augusztus 13., kedd

Egy részről oltári erős az impulzus arra, hogy elcsattogjak a szomszéd spárba és vásároljak nagyságrendileg nagykereskedelmi mennyiségű csokit (nem is szeretem a csokit...), jól megvigasztalni magam, hogy nekem mennyire szörnyű, hogy dolgozni kell, nem nehezet és pénzért, jaj, szegény Dóri. Más részről, ha a hosszútávú projekt keretében megérkezik végre a réges-rég megrendelt herceg a hófehér lován/jaguárján/drótszamarán/nekem már teljesen mindegy, milyen jószágon, akkor addigra jó volna nem okozni a túl hatékonyan végzett önsajnálattal olyan fizikai károkat magamban, amit a világ összes erőspaprika gélje sem tud jóvá tenni.

Viszont az almaszirom meg a nyers sárgarépa kétségtelenül nem túl potens világfájdalom ellen, ebben, azt hiszem, megegyezhetünk.

14 megjegyzés:

Laca írta...

Szerintem a sárgarépa egész közel áll egy tábla csokihoz, számomra nyújott élményben.





5 iusoeri

ee_version írta...

A sárgarépát én konkrétan jobban szeretem, mint a csokit, de ez semmit nem változtat azon, hogy nem nyújtja azt a "bánatom kajába fojtom, nekem már mindegy" érzést...

Kd írta...

Megoldás: elmenni metálkoncertre. Várj, te ne.

v.2 break shit (nem tudom van-e kedved)

v.3, v.1 alternatívájaként: edzz és hallgass Black Flaget

Eszter írta...

NA.
Ez azért túlzás. Mármint: ha annyira szörnyű, hogy kajába akarod fojtani, az önmagában elég nagy baj(amúgy ha nem szoktad, ne kezdd el, leszokni nehezebb, erről is). Ilyen esetekre amúgy ajánlom a kesudiót vagy hasonlókat, ha a csokit nem szereted, azzal a fíling is megvan :-)
Másrészt, és ez fontosabb: ha a megrendelt hercegnek (ezzel már kiinduláskét elég sok gondom van, mindegy) az a döntő kérdés, hogy tökéletes-e a bőröd a tested minden négyzetcentiméterén, biztos vagy benne, hogy ő az, akivel le akarnád élni az életedet? Ennyire királykisasszony volnál, hogy ez tudna lenni a boldoganélés-mígmegnemhalás legfontosabb alapja?

ee_version írta...

Kristóf: az a baj, hogy ezen a hosszútávgyaloglás sem segített, pedig az már nagyon sok mindenen de. Nem hiszem, hogy én a frusztrációból edzős típus vagyok, ha még az elhatározásból edzés sem megy :S

Eszter: mindig azt hiszem, hogy ha eléggé eltúlzom a megfogalmazást, akkor mindenki számára nyilvánvaló, hogy nem úgy van az, de rá kell jöjjek, hogy maximum egységnyi túlzást feltételez a nép, tehát a nagyon abszurd helyett egy kicsit abszurd az igaz, jelesül, hogy én azért valamilyen formában "megrendeltem" a herceget. Nem. Csak arról van szó, hogy ha nassolással lendítem át magamat a zsinórban túl sokadik nehezen viselhető munkanapon, pocakot fogok ereszteni, amit nem szeretnék. Csak ha ezt így leírom, az nettó vernyogás és nem szórakoztató olvasni. Ennyire sem.

Anna írta...

Amit Kristóf mondott. A hosszútávgyaloglás azt hiszem akkor segít, ha az ember hozzáállásával van a fő probléma. Ha a baj a világban van, nevezetesen, hogy a munkád elképesztően frusztráló nagyon jól körülhatárolható okok miatt, akkor a hosszútávgyaloglás csak szépen segíti az elmét erre összpontosítani, és kristálytisztán látni, mi is a baj és az pontosan milyen változatos módokon nyomorult.

Ne eddzél, hanem mozogj. (Az ördög a célban rejlik.) Mondjuk biciklizz mééég többet. Vagy menj el jógázni? Ha az is segít öszpontosítani, akkor persze nem jó. És kérlek, ha biciklizel miközben dühödt zenét hallgatsz, akkor menj a szigetre, vagy legalábbis valami olyan helyre, ahol nem üthet el autó.

Kd írta...

A szigeten az a baj hogy figyelni kell hogy az ember ne üsse el a gyalogosokat :D
G jógaórái meg nem mindig megnyugtatóak...
Kezdünk kifogyni az ötletekből. Tractor tire and sledgehammer?

ee_version írta...

Irtóra jól esik, hogy itt töritek a kobakotokat, hogy nekem hogyan lehetne minden szép és jó! Komolyan!

Kristóf meglátásai pontosak. Ugyanakkor a javasolt megoldásban két problémás elemet érzékelek: a tractor tire-t és a sledgehammert.

Szerintem az ilyen jellegű kínokon két dolog tud segíteni: ha van valami sokkal kellemesebb, ami párhuzamosan ellensúlyozza, vagy ha irtó gyorsan letudom a nemszeretem feladatot. Semmilyen monoton, koponyába zárt helyzet nem fog azon segíteni, hogy utálom, amit csinálok, és nem csinálok mást jobbat közben.

Kd írta...

Főnök + sledgehammer?
Erős a kísértés hogy három poszttal arrébb kommenteljek.

ee_version írta...

Melyik főnök? :D

Nem szeretnék élni a végtelen vétóval, legális kihívásokat kérek! :)

Eszter írta...

Jaj. Nem tudom, megrendeltél-e bármilyen herceget, nem vagyok kapcsolatban a beszállítóval. Csak arra volnék kíváncsi, vajon annak, hogy nem szeretnél pocakot ereszteni, tényleg a legfontosabb oka-e, hogy akkor majd a nevezett hercegnek kifogása lesz (ha sose jön, akkor nem is baj? vagy hogy is van ez?) - és ha nem ez a *legfontosabb ok, akkor valóban ez-e az egyetlen, amit szórakoztatóan meg lehet írni.

ee_version írta...

Nem, ez a legsztereotipikusabb.

Eszter írta...

akkor végképp nem értem, mit keres a blogodban :-)

ee_version írta...

Szarkazmus?...