Nem egyszer történt meg, kis módosításokkal:
[Alig-látásból ismert ember beszélgetést kezdeményez]
- Jé, Blind Chic táska?
- Aha, igen..
- Én is nagyon bírom a Blind Chic-es cuccokat. Van is egy táskám. Vagy lehet, hogy az nem is Blind Chic? Mindegy, az egyik ilyen biciklis márka.
- Ezek szerint te is biciklivel jársz?
- Nem, dehogyis. Nem vagyok nagy biciklis barát. Baromi veszélyes.
- Nem tudom, én ezt nem érzékeltem. Oda kell figyelni, persze, de ha az ember tisztában van alapvető szabályokkal, nem hiszem, hogy veszélyesebb, mint gyalog, vagy autóval. Meg fejlődik is ennek a kultúrája, jobban figyelnek már az autósok, egyre több a kerékpárút...
- Akkor is. A biciklisták össze-vissza közlekednek, hol autóként, hol gyalogosként, ezerrel süvítenek a járdán, körül sem néznek, mennek, mint az állat, nekimennek mindenkinek és nekik áll feljebb, ráadásul most már részegen is lehet kerékpározni, meg behajthatnak szembe az egyirányú utcákba...
- Nem hajthatnak be akármelyikbe, jelezve van, ahova igen, és ott a keresztirányú utcáknak is a sarkon van tábla, hogy a biciklis jöhet a másik irányból is.
- Én úgy tudom, mindegyikbe behajthatnak.
- Tudom, hogy nem, veszélyes is volna.
- Mindegy, behajtanak, és járdán is hajtanak, és összességében k*rva idegesítőek, és rendszámot kéne rakni az összesre, hogy számon kérhetőek legyenek. Nem bírom őket.
Nem tudom, szerintem nem így kell megtörni a jeget, de lehet, hogy félreértettem. Több síkon is.
4 megjegyzés:
Golyót neki.
Azt azért talán mégse, de igazából nem értem, mi pörgeti az ilyen embert...
"Szia, te honnan jöttél?"
"Magyarországról."
"Budapest?" "aha." "jaj, az nagyon szép város!"
"Á, voltál ott?"
"ja, nem..."
Ez se rossz.
Megjegyzés küldése