2014. május 2., péntek

Meg vagyok csúszva uszkve 20 évvel. Fogalmam sincsen, hogy bírt belém sejtszinten beégni a '90-es évek eleje, de akármennyi vállalható zenét hallgatok össze (oké, minden relatív, na), ha meghallok egy ilyent:

valami honvágyhoz igen hasonlatos fog el. Holott hol voltam én Ákos koncerten 2000 előtt? Sehol. A lemezeket is akkortájt kezdtem megvenni. Semmi okom nincsen rá, hogy ne gúnyos mosollyal reagáljak tunyogibernadettésorsira, az ezüst ingre, a látványos ütemre lépkedésre, Samu hajára, és akkor még tényleg nem érintettük azt, milyen maga a zene.

Csak hát úgy volt naiv és furcsa a kilencvenes évek, ahogy én is vagyok.

A Rapülőkért is rajongok, ez van.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

A Rapülőkért minden normális korunkbeli rajong. Szerintem.

Ezen nőttünk fel.

Ha látnád, mi van az mp3-lejátszómon (igen, idáig süllyedtem, hogy már mp3-lejátszóm is van...), röhögőgörcsöt kapnál. Gamma Ray, Rhapsody, Black Sabbath - és Rapülők és Five. A kilencvenes évek zenéje a (második) legjobb (a hevimetál után)!:) (Meg a Kék csodatorta.:D)

Youtube-on is van egy "dizsi" kategóriám, mr. president, dr. alban, mr. vain és donna lewis... nem is sorolom tovább, tiszta égő, de remekül lehet rá pl. takarítani :DDD

Szóval nem vagy egyedül!;)
(Oké, Ákost nem nagyon szeretem. De attól még azzal sem vagy egyedül, ebben biztos vagyok.)

Ja, és naiv??? Hallottad már a "nineties and naughties" kifejezést? :)

ee_version írta...

Nem hallottam! :) De pedig azt néztük anyuval tegnapelőtt, amikor véletlen a nóta tv műsorához keveredtünk, hogy a 2000 előtti klipekben olyan természetesnek tűnik mindenki a maiakhoz képest. Még az idióta Spice Girls színvonalú lányok, a kemény rapperek mögötti háttértáncosok is totál emberarcúak egy bármilyen mai énekesnőhöz vagy kellékanyaglányhoz képest. És a zene is valahogy nagyon egyszerű. És nem tudom nem szeretni ezt a kicsit teátrális szart, ami az ezredforduló előtti Ákos. Tudom, hogy senki nem szereti, de én igen.

Kornél írta...

Most kedvet kaptam ettől, Ákost, Bonanzát és Rapülőket hallgatni.

Gyerekkorom meghatározó eleme volt, a pályán kiülve walkmanről hallgatni őket, csak úgy semmibe nézve. :)

Köszönöm! :))

ee_version írta...

Hát, igazán nincs mit! :D