French the Llama!

Igazából mindenki, aki tudja, ezen röhög, hogy én miért pont a fehérvári úti csarnokba járok a Tímár utcától, hiszen kb az van legmesszebb. Eleinte volt praktikus oka, mostanra tulajdonképp tényleg járhatnék máshova, de megszerettem nagyon. Tudom, mit hol találok, tudom, kitől érdemes vásárolni, világos, áttekinthető, szeretek Újbudára járni eleve, szóval szombatonként átszelem párszor* hosszában a várost, ez van.

Azért igen forró nyári délelőttökön el szoktam út közben töprengeni párszor, hogy ez lényegében miért is jó nekem. Például tegnap is. De aztán mégis igazolva éreztem a döntést, mert

• A néni és az unokája, akiktől a csirkecombot szoktam venni, combot külön már nem tudtak adni (kevesebben járnak nyáron, nem fogy el az aprólék), de rábeszéltek egy nagyon pici csirkére, ami egyébként eléggé fullextrás dolog, és a néni úgy kibontotta nekem a csirkét, ahogy én sose fogom tudni, és a pici csirke pici máját lecserélte egy igen méretesre a pultból, grátisz.
• A pucolt bébispenót-rukkola-mandula-különleges paradicsomok kismértékben változó, nyilvánvalóan kiskertben, kvázi-hobbiból termelt kínálatát árusító nőt is minden héten meg szoktam látogatni, hol ezért, hol azért. Igyekszem amúgy nem rendszert csinálni senkiből, hogy ne legyen a dologból elvrás, dehát, basszus, bébispenót! A nő amúgy kicsi és jelentéktelen standdal bír, nyilvánvalón, és az a pici stand is mindig oda költözik, ahol kicsivel több figyelemben reménykedik épp. Most épp mandulát vettem tőle, mondja, hogy most szerencséje volt, hogy az első soron talált helyet magának. Mondtam, hogy én hátul is meg szoktam találni, nem kell félni. Mondta, tudja jól. Ami elég meglepő, mert én a bébispenótról meg tudom őt jegyezni, ő mi a fenéről jegyzett meg engem? Mindenesetre eléggé nyilvánvalóan többet mért (ugyanannyi pénzért), mint amennyit kértem.
• Egy másik nénitől csak időnként vásárolok, amikor a kiskertjében épp jó fázisban állnak a zöldségek, akkor mindig nagyon szép minden, de aztán nagyobbra nőnek a dolgok, mint szeretném, meg hát az íze sem egyformán jó a dolgoknak egész szezonban. Mindenesetre vettem két igen jóképű apróbb padlizsánt, ami 210 Ft lett volna, de csak 300-at tudtam adni. Amire visszaadja nekem az egyik százast, hogy ő most ezért nem fog visszaadni egy csomó aprót, majd máskor megadom, ha arra járok.
• Egyetlen árusnál találtam eléggé zsenge-apró sárgarépát, csokrokba fűzve, nyújtom neki az egyiket, hogy ezt szeretném, lenyúl mellé, egy kósza darabot melléfog, hogy ez biztos, hogy aról a csokorról esett le, ez még hozzá tartozik (tuti, hogy nem). Még sosem vásároltam nála.
• A szelebrésön jegyében vettem egy egész csirkét kibontva, 2x0,5l-es háztáji joghurtot és 2 dl háztáji habtejszínt, 20 dkg rókagombát, 2 padlizsánt, 40 dkg szedret, 40 dkg ribizlit, 10 dkg mandulát,10 dkg mogyorót, 60 dkg vajbabot, 2 cső kukoricát, egy csokor sárgarépát, egy csokor petrezselymet, egy fej fokhagymát, és fizettem összesen 6500 Ft-ot, amire lehet, hogy most fogjátok a fejeteket, de azt leszámítva, hogy ezeket a dolgokat nagyrészt nem is lehet a teszkóban kapni, ráadásul, ha lehet, akkor sem ilyen minőségben, mert ez mind majd meg szólalt, olyan szép volt.

*Piacra el, piacról haza, kerülőúton belvárosba nagymamámhoz (útközben ezt-azt általában be kell szerezni), hazafele némi kitérőkkel, a napi 40 km tuti megvan.