French the Llama!

Először is, adós vagyok egy hóddal:

(Nem kell valakinek?)

Másodszor is, némi magyarázattal a tegnapira.

Bagoly saga vol. n és n+1. Hétfőn ültünk neki a folytatásnak, ugyebár az előző dupla menet arra volt elég, hogy felkerüljenek a kontúrok. Nettó 4,5+5 órában. Erre a duplára pedig logikusan az maradt volna, hogy ki kell színezni az egészet. Namost, geometriailag sejthetően nem arányos a dolog, ugyanakkor Carlos portfóliója alapján van olyan kliens, aki az egészet kb másfél ülésben megcsinálta volna, hát ez nem én vagyok. Szóval hiába nem akart itt hagyni két félkész bagollyal, és hiába voltam én is végtelenül elszánt, kb egy óra után világossá vált, hogy a sztori vége inkább fél év múlva, egy alkalmi hazatérés keretében kivitelezhető. Azért a módosított ütemterv sem volt piskóta, és a hétfőre eső felét majdnem sikerült is erőből lenyomni, de a célegyenes előtt két centivel én teljesen elfogytam, és minden vigasztalás ellenére kezdtem masszívan kétségbe esni, hogy ez hogy fog menni? Aztán a pánik csak nőtt, amikor kedd hajnal 6-kor arra ébredtem, hogy baromi melegem van, gyorsan lázat mértem, és bizony volt némi hőemelkedés. Gyorsan főztem egy méregerős gyömbérteát, visszafeküdtem 3 órára, és reménykedtem a legjobbakban, de féldélre úgy kullogtam be a szalonba, mint egy vert sereg, hogy most mi lesz.

Az lett, hogy valahogy kézrátétellel sikerült kigyógyítani a gyász nagyját (egy jó tetováló kiváló pszichológus is egyben, legalábbis Carlos biztosan), aztán újabb zseniális ötlettel elővetette velem a könyvemet, amit prompt ki is olvastam a nap végére, menet közben ott sugdostak a kollégákkal, hogy amíg olvasok, észre sem veszem, mit garázdálkodik a hátamon (azért de), szóval magic. Készen lett a módosított cél másik fele és az előző napiból is, ami lemaradt a végén, és annyira jó lett, hogy el sem hiszem :)))

Úgyhogy köszönöm mindenkinek a támogatást, nemsokára elvileg lesz publikus kép is és majd mutatom :)

Carlos FTW