We accept the love we think we deserve.
Az emberi lélek az érzelmekre részlegesen visszatükröző felület. A kedvesség kedvességet kelt, a kegyetlenség kegyetlenséget, a bizalom bizalmat, a bizalmatlanság bizalmatlanságot, a nyíltság nyíltságot, a félelem félelmet.
Egyénfüggő, kinek a tükre mire és mennyire érzékeny. Van, aki nagyon erősen reagál az őt érő érzelmekre, van, aki alig. Van, aki a pozitív hatásokra érzékenyebb, van, aki a negatívokra.
A tükröződés az emberi elmén belül is létre tud jönni, ha megfelelő szögből érkezett a hatás, rendszeren belül elindul egy öngerjesztő folyamat, az energiamegmaradás törvénye érvénytelen.
Úgy érzem, az én tükrömre került valami maszat, ami miatt minden érzelmi hatás rólam visszatükröződő képébe kerül valamennyi félelem.
Ha figyelmet kapok, szeretetet, türelmet, megértést, nem vagyok képes ezeket egyszerűen elfogadni, mindig beindul a vészjelző, hogy mi lesz, ha tévedés, ha kiderül, hogy nem érdemlem, ha elveszik.
Nem tudom, hogyan kell letöröli ezt a maszatot.
2 megjegyzés:
Úgy, hogy kicsit többet törődsz azzal, mi a jó neked. Neked szabad. Az emberek többsége túlzásba viszi ezt, de te meg alig csinálod. Az alig pedig nem elég. Én is azt vettem észre, hogy akkor szeretnek velem lenni az emberek, ha én jól érzem magam mindenen keresztül, bármi is a helyzet. Szerintem abból merítenek energiát, de nekem is adtak, mert ott voltak, jöttek, ha csináltam valamit.
Igen, valami ilyesmi a megoldás, de ezt nehezebb kivitelezni, mint ahogy hangzik. Magammal törődni számomra nehezebb, mint másokkal törődni. hogy miért, arra valószínűleg nagyon hosszú folyamat lesz rájönni...
Megjegyzés küldése