Vannak emberek, akik, ha kapnak egy feladatot, azt szépen beosztják és folyamatosan haladnak vele és aztán leadják időben. Nem mítosz, én is ismerek ilyeneket.
Én nem vagyok ilyen.
Pontosítok. Az egyetemi, iskolai, konkrétan nem hasznos, csak következményeikben előremutató dolgokban nem vagyok ilyen, pedig annyira nagyon tudom már, hogy sírás lesz a vége.
Itt volt a "téli szünet", a remek 2016-os év remekül hétvégére eső ünnepnapjainak köszönhetően rekordrövid ünnepi időszak, amiben azért csak maradt 4-5 nap, amiben szépen meg lehetett volna csinálni a három leadandót, az egy előadandót, meg talán készülni is a vizsgákra. Nemde? Ehhez képest otthon maradtam, nem találkoztam senkivel, nem voltam szilveszterkor sehol, nem koccintottam a nagymamámmal újévkor, mert hogy tanulni kell. És nem lett kész semmi. Három leadandó fele-harmada, az előadásanyag feldolgozásában az intenzív kétségbeesés fázisa, ennyi.
És most itt ülök, tegnap délelőtt vizsgáztam, azóta pedig próbálom magamból kipréselni az előadásanyag összeállításának kétségbeesésen túli maradék 10 fázisát, és perpillanat ott tartok, hogy nyitottam egy prezit és felírtam az ambiciózus címet.
És most beblogoltam.
Simán beleférne a napomba az egész, de mibe', hogy holnap délután fél négykor úgy fogok beesni a terem ajtaján, hogy az utolsó diát fél órával korábban húztam a helyére, még jól jött volna két óra, hogy kipofozzam rendesen, de így sem aludtam egész éjjel, és este még össze kell rakni a két leadandó egyikének maradék egyharmadát?
I'm too old for this shit.
6 megjegyzés:
Ez azert van, mert laza vagy, bátor, kompetens, bizol magadban, es többször sikeres voltal mar krizishelyzetben. :)
Vagy csak felelőtlen és lusta?...
Nem tudom, de ha (feltéve, de nem megengedve) ez az egész viselkedés forma a csodás kvalitásaim következménye, akkor is változtatni szeretnék rajta, mert bazi kellemetlen :D
Esetleg próbálkozz egy ilyennel:
https://img.buzzfeed.com/buzzfeed-static/static/2016-05/16/15/enhanced/webdr13/enhanced-15439-1463428326-1.png?no-auto
Nekem is gondom van az olyan feladatokkal, amikhez nagyon nincs kedvem, ebböl meg elég jól látom, hogy haladtam-e vele bármit is tegnap - ha nem, az elég nagy motivációt ad, hogy ma végre leüljek kicsit foglalkozni vele. Pláne hogy általában már fél óra (érdemi) munka után megszavazom magamnak a satírozást ;D És akkor félre lehet tenni (aznapra), és foglalkozni a következö feladattal. Instant gratification dögivel :)
Teljesen átérzem: mivel az ünnepek alatt én sem tudtam haladni, hasonló helyzetben, így úgy gondoltam, hogy a múlt hetet (és a mostanit is) szépen beosztom. Minden napra egy kicsi, kb max 2 óra. Ehhez képest annyira szétzúzódott a hetem és a gondolataim, hogy bár lassan teltek a napok mégis olyan volt, mintha mindet kétszer éltem volna át. Ellenben kedden semmit nem tanultam és csütörtökön se. Így maradt péntekre az éjszakázás - hajnali 2kor még jegyzeteket írtam a megtanulandó felsorolásokról. 3 órát aludtam. De jól sikerült a vizsga, legalább.
Most pénteken szeretnék 5 órát aludni. De még nem tudom, hogyan lesz kivitelezve.
Ha megvan a csodamódszer, kérek részletes beszámolót.
Na? És mi lett?
Hát, végül az előadás kész lett időre (4 óra alvással), de nem lett túl jó. Mondjuk szerintem a többieké sem, de több, mint valószínű, hogy egynémelyik így is pár jeggyel jobbat fog kapni, ez kb alap. Aztán aznap este már nem bírtam nekiülni a másik leadandónak, úgyhogy feleltem tegnap hajnal 4-kor, dolgoztam rajta egy sort, majd munka után egyből folytattam, és éjfél előtt nem sokkal elküldtem. Úgyhogy most már csak két leadandó és két nehéz vizsga, yeah.
Megjegyzés küldése