Szerintem meg elképesztő, én nem hittem volna, hogy ez így megtörténhet. Már, feltéve, hogy most igazán és teljesen jó nekik és boldogok. Amit nem tudhatni.
Az, hogy ennyire baromi nehézkesen indul, többször szakítanak, és aztán happily ever after?... Már ha az. Ezek inkább úgy szoktak történni, hogy 7-8 év után összeházasodnak (ha egyáltalán) és aztán 2-3 után elválnak.
6 éve? :) De nem is az, hanem, hogy jól vannak teljesen, úgy tűnik. És ez jó. Ez nem egy cikizős bejegyzés volt részemről, hanem őszinte meglepődés, hogy ilyen is van...
De nem tudom, talán nem az volt, hogy többször "szakítottak", hanem, hogy nem igazán tuták, hogy mit csinálnak? Ami értem, hogy nagyon furcsa (nekem is), de ez olyasmi, ami személyiségfüggő, nem? Mármint, van, aki ehhez így áll?
Más: egy kicsit bűbájos, hogy mennyire zavarban van, amikor erről beszél. És, hogy szüksége van erre az egész "oh no, my battery is running low, I have to hurry" spiel-re, hogy ezt úgy, ahogy fedezze. Hehehe.
Hát, nekem úgy tűnik, hogy eléggé nehézkesen indult ez a kapcsolat, ahogy írod is, ("és aztán már csak egyszer szakítottunk"), de aztán, mégis, mi lett belőle, ezt azért jó látni, már amennyire látni :)
nagyon szimpatikus kis sztori, szerintem sem "érdektelen", csak nincsenek benne olyan romantikus filmes nagy gesztusok, de hát ez szerintem inkább pozitívum. szemmel láthatóan nagyon jól vannak, és saját tapasztalatból és a környezetemben élők példájából is úgy látom, hogy teljesen mindegy, hogyan indul el egy kapcsolat, csak a romantikus filmek erre vannak kihegyezve (lásd még John Green szarkasztikus kiszólásait, hogy "I'm married, so my romantic life is technically over", pedig jaj dehogy, csak a felületes kislányok gondolják ezt. hatalmasat tévednek.
Igen, nem is a látványos gesztusok hiánya, de hogy ilyen on-and-off relationship, olyant én még nem láttam meggyógyulni és ilyen szépen működni, de tetszik, hogy mégis lehetséges :)
szerintem ebben az is benne van, hogy hány évesek voltak akkor, meg hogy mennyi tapasztalatuk (nem) volt korábbról. elég nehéz 19-20 évesen biztosan tudni, hogy igen, ő kell nekem egy életre, amikor az elő"képzettség" kb. nulla.
11 megjegyzés:
Nem tudom, mi a furcsa ebben?
Az, hogy ennyire baromi nehézkesen indul, többször szakítanak, és aztán happily ever after?... Már ha az. Ezek inkább úgy szoktak történni, hogy 7-8 év után összeházasodnak (ha egyáltalán) és aztán 2-3 után elválnak.
És mióta vannak együtt házasságban? :)
6 éve? :) De nem is az, hanem, hogy jól vannak teljesen, úgy tűnik. És ez jó. Ez nem egy cikizős bejegyzés volt részemről, hanem őszinte meglepődés, hogy ilyen is van...
Happiness, as understanding, is an incorrect concept.
De nem tudom, talán nem az volt, hogy többször "szakítottak", hanem, hogy nem igazán tuták, hogy mit csinálnak? Ami értem, hogy nagyon furcsa (nekem is), de ez olyasmi, ami személyiségfüggő, nem? Mármint, van, aki ehhez így áll?
Más: egy kicsit bűbájos, hogy mennyire zavarban van, amikor erről beszél. És, hogy szüksége van erre az egész "oh no, my battery is running low, I have to hurry" spiel-re, hogy ezt úgy, ahogy fedezze. Hehehe.
Hát, nekem úgy tűnik, hogy eléggé nehézkesen indult ez a kapcsolat, ahogy írod is, ("és aztán már csak egyszer szakítottunk"), de aztán, mégis, mi lett belőle, ezt azért jó látni, már amennyire látni :)
nagyon szimpatikus kis sztori, szerintem sem "érdektelen", csak nincsenek benne olyan romantikus filmes nagy gesztusok, de hát ez szerintem inkább pozitívum. szemmel láthatóan nagyon jól vannak, és saját tapasztalatból és a környezetemben élők példájából is úgy látom, hogy teljesen mindegy, hogyan indul el egy kapcsolat, csak a romantikus filmek erre vannak kihegyezve (lásd még John Green szarkasztikus kiszólásait, hogy "I'm married, so my romantic life is technically over", pedig jaj dehogy, csak a felületes kislányok gondolják ezt. hatalmasat tévednek.
Igen, nem is a látványos gesztusok hiánya, de hogy ilyen on-and-off relationship, olyant én még nem láttam meggyógyulni és ilyen szépen működni, de tetszik, hogy mégis lehetséges :)
szerintem ebben az is benne van, hogy hány évesek voltak akkor, meg hogy mennyi tapasztalatuk (nem) volt korábbról. elég nehéz 19-20 évesen biztosan tudni, hogy igen, ő kell nekem egy életre, amikor az elő"képzettség" kb. nulla.
Igen, ez jogos, ezzel együtt nem láttam még ilyent. Szóval ez egy tök különleges sztori, és örülök, hogy van :)
Megjegyzés küldése