2016. június 28., kedd

Szerettem volna egy igazi élménybeszámoló bejegyzést írni Orfűről, de amióta hazaértem, levegőhöz se jutok, úgyhogy félő, mire neki tudok állni, már nem lesz meg a fonal.

Szóval csak gyorsan lejegyzem, amin azóta is gondolkodom, hogy az, hogy lementem egy fesztiválra egyedül és szín józanul végig tomboltam nyolc koncertet, az lehetne baromi menő is, ha viszont úgy mesélem, hogy minden nap az utolsó koncert után elmentem szépen aludni, ami lehetetlen a fesztivál közepén álló sátorban, így fölösleges is, továbbá, hogy felületes koncert előtti beszélgetésbe sem keveredtem senkivel amikor még/már nem volt ott B. illetve E., akikkel jöttem/mentem, és végig kicsit úgy éreztem magam, mint egy ufó, aki a fiatal földlakók viselkedését tanulmányozza mint kívülálló, szóval akkor meg elég szomorú.

Nincsenek megjegyzések: