2016. július 3., vasárnap

Bullet journal

A bejegyzés a címéről szól és nem OCD-s embereknek semmilyen relatable infót nem tartalmaz.

A. mutogatta nekem még Orfű előtt a határidőnaplóját, amiben elkezdte, és akkor felrémlett, hogy ez valószínűleg ugyanaz a dolog, amiről B. lelkendezve magyarázott. És igazából eléggé csábító, hogy belefogjak valami ilyesmibe, kértem is javaslatokat és bele is néztem pár releváns youtube videóba*, és hát, nem tudom.

Egyrészt ugye nagyon szeretek szép füzeteket meg írószereket vásárolni, nekem ez nem múlt el a gimi után sem. Az egyetlen dolog, amit várok a szakmérnökiben, hogy majd veszek hozzá jóféle spirálfüzeteket. Meg nagyon szeretek szépen kinéző jegyzetoldalakat készíteni, amiket a szakmérnökin nem lehet, mert hol kaparni kell a hadaró tanár után, hol nincs is mit leírni. A munkahelyen meg valahogy mindig egy őskáosz lesz a füzetemből, akármennyire is szeretném, ha rend lenne benne. Itt kezdődnek az aggodalmaim, hogy akkor elkezdek egy ilyen keményfedelű, vékonypapíros kötetbe írogatni, és majd nem fog tetszeni, és akkor idegesíteni fog, hogy benne van egy csomó elszúrt oldal. Meg utálok a füzet mindkét oldalára írni, de ez egyrészt minél drágább a füzet, annál nagyobb luxus, másrészt nem is néz ki jól ebben az esetben. De ha átüt a lapon, idegbajt kapok. Meg úgy általában nem vagyok jó mostanában(?) szokások fenntartásában. Tulajdonképpen ezért is akarom igazából ezt elkezdeni, hátha jobb lesz. De könnyen lehet, hogy hamvába hal. Van egy nagyon szép határidőnaplóm, amit most pár hónapja lényegében arra használok, hogy minden nap leírom benne csak címszavakban, hogy mi történt, és néha, hogy hogy éreztem azzal kapcsolatban, vagy úgy általában. Ami tök hasznos lenne, ha tényleg aznap megírnám, de vasárnap esténként retrospektíve csak a kevés felidézhető momentum marad. De legalább még írom. És végül is ennek a minden második lapjára el lehetne kezdeni a bullet journalt, csak épp egyrészt ez a napló tényleg szép és nem akarom elrontani, meg nem is nagyon szeretném elővenni senki más előtt, mert ez kb olyan, mint a klasszikus napló, csak nem mondatokkal. De két naplót nem írni azért még nekem is túlzás.

*Minden előzetes figyelmeztetés ellenére irigységgel vegyes idegzsába, hogy egyeseknek mennyi ideje van dolgokra. Például nem pont ugyanezeknek az embereknek 30(!!!!) perces videókat végignézni.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Az írószer számomra is ópium :)
Van jegyzetfüzet kósza ötletekkel, meg nagyon sok különálló papír, (egyetemen is úgy jegyzeteltem, megvannak) legjobbak a széli firkák rajtuk. Spirálfüzetet nem szeretem, mindenbe beleakad. A nagy kedvenceim az ábgeo házik voltak, csak az irtó sok idő meg hozzákészülés, meg a tushúzók valószínű menthetetlenül be vannak száradva :(

Hajrá!

Névtelen írta...

Meg szabadkézi rajzra papírt válogatni a művészellátóban, töltőtollal írni, töltőtollal megsárgult papírra írni, papucsot venni majd szortírozni, nagy mappát hurcolászni.

Az egyetlen rossz érzés üres papírt bámulni, hogy hogy kezdjek neki.

Névtelen írta...

(jó persze, nem egyetlen, de rossz)

ee_version írta...

Még fontolgatom. De örülök, hogy nem én vagyok egyedül ennyire rácsavarodva az ilyesmire. Sőt. Egész sok ilyen embert ismerek :)