2012. október 29., hétfő

Hetedikben nagyon népszerű voltam az évfolyamban kb. 2 hónapig, de persze csak évekkel később tudtam meg. A dolog nyitja nyilván az volt, hogy a C volt a "friss hús", a többiek elsőtől oda jártak, őket már unták a fiúk. Mindegy.
Valamikor a tanév közepén volt egy évfolyambuli, ahol - és ez akkor óriási dolog volt - Vidéki Zsolti összeszedte a bátorságát és bizony felkért lassúzni. Soha senkivel nem táncoltam még akkor, és talán utána sem még sokáig. De Zsolti annyira fellelkesült attól, hogy elfogadtam a táncot, hogy még a telefonszámomat is elkérte. 1998-at írunk, vezetékesről van szó.
Másnap föl is hívott, és elhívott moziba. Igent mondtam, mert miért is ne mehetnék moziba, nincs abban semmi. És ekkor közbelépett anyukám. Megkérdezte, tetszik-e nekem a Zsolti. Mondtam, hogy nem. Mondta, hogy akkor jobban tenném, ha tisztáznám vele, hogy én nem randinak gondolom ezt, nehogy félreértsen. Úgyhogy visszahívtam Zsoltit és megmondtam neki, hogy szívesen megyek moziba, de randira nem, ezt tudnia kell. És mondta, hogy jó, akkor hagyjuk.
És én azóta figyelek rá, hogy többet senki ne értsen félre semmit, amit csinálok, mert az nem helyes.
(Néha felmerül, nem csak genetikailag vagyok ufó, hanem van benne tanult faktor is :D)

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Anyukád egy roppant intelligens nő. Kár, hogy kevés ilyen "ufó" szaladgál manapság a világban.

Augusztusban Tjärnö-n voltam egy kurzuson, és az egyik helyi srác megkérdezte, van-e kedvem vitorlázni. Persze hogy volt, sosem vitorláztam még tengeren. Hamar leesett, hogy - bár mindenki mást is hívott - a normálisnál kicsit jobban örül annak hogy én megyek vele vitorlázni. Szemét voltam, csak másnap mondtam meg neki, hogy van pasim... nem akartam kimaradni a tengeri vitorlázásból. De legalább szégyellem érte magamat :)

ee_version írta...

Legalább :) Meg ő legalább hívott másokat is, szóval nem csak Te keltettél más látszatot, mint a valóság :)

Orsi Nagy írta...

le kell írnom itt is, amit tegnap élőben is elmondtam: ezerszer jobban jártál, hogy 12 évesen átestél ezen a "nem akarok tőled semmit" dolgon. idősebb fejjel sokkal kínosabb. anyukádnak pedig elismerésem.

ee_version írta...

Anyu zseni.
Ugyanakkor valahol ez is egy olyan dolog az életemben, ami csak a környezetemnek jó, nekem csak hasznos...