2014. március 7., péntek

Indul a szelebrésön

Számtan feladvány érdeklődőknek:


Ha február 5-én volt az első munkanapom, miért tizedszázalékig pontosan 80%-át kaptam az első havi fizetésemnek?

Paraméterek: 28 naptári napból 24, 20 munkanapból 18, 160 munkaórából 207. Tehát?

A pénzügyekért illetékes főnök válasza: a könyvelő számolta ki, nem tudja, hogyan, rákérdez.

A világ a könyvelők kezében van. Ajjaj...

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Válasz-feladvány:
ha januárban kezdtél volna dolgozni, és így 31 naptári napból dolgoztál volna 24-et, majd ezután kaptad volna meg a fizud 80%-át, akkor is morognál?...:)

A dolog úgy néz ki, hogy ha nem teljes hónapot dolgozol, a fizetésedet leosztják 30-cal, majd beszorozzák a ledolgozott napok számával.
Mindezt azért, hogy ha Micike januárban dolgozik 24 napot, Mucika meg februárban, akkor ugyanannyi (24 napnyi) melóért ne kapjon már Mucika több lóvét mint Micike, mert az igazságtalan lenne.

Nyilván a rendszer nem tökéletes, de egyáltalán nem logikátlan, és nagyságrendekkel egyszerűsíti le a könyvelést.

Szóval nem mindig kell ám a könyvelőket ekézni, néha tényleg nekik van igazuk.;)

A túlórák pedig sajnos csak akkor számítanak, ha le is könyvelteted őket... ha csak te tudod, az nem elég, papíron is létezniük kell.

ee_version írta...

Micike, aki két éve dolgozik a cégnél, kevesebb pénzért dolgozik naponta januárban, mint februárban. Ez a változó napszámú hónapok vs fix havi fizetés törvényszerűsége, amit, ha már itt tartunk, nem érzek különösebben logikusnak, amúgy. Jelen esetben viszont én óránként/naponként kevesebb pénzért dolgoztam, mint bármely kollégám, és ezt nem tartom logikusnak. Nem azt mondtam, hogy a könyvelő hülye, hanem, hogy a könyvelés, mint műfaj gáz néha nagyon...

Névtelen írta...

"Ez a változó napszámú hónapok vs fix havi fizetés törvényszerűsége, amit, ha már itt tartunk, nem érzek különösebben logikusnak, amúgy."
Ez akkor nem lenne logikus, ha pl. a telefonszámla se havonta jönne, ugyanannyiról, függetlenül a napok számától. De sajnos (?) a társadalmunk úgy rendezkedett be, hogy a dolgok havi leosztásban vannak - a fizetés, a számla, minden. (Oké, nyilván, a fogyasztás alapú számla, az fogyasztás alapú, és nem havi alapú, de a legtöbb esetben szabad átalánydíjat választani, pont amiatt, mert a fizetés havonta ugyanannyi.)

Lehetne mindent naptári napok alapján számolni, vagy munkanapok alapján (bár ezt nehéz megindokolni pl. a vízszámla esetében :D), de az emberek 95%-ának nem menne a matek, és a mindenféle szolgáltatók meg a munkáltató ott b.sznák át őket, ahol érik. Szóval rajtad és még másik ca. 30 ezer dolgozó emberen kívül mindenki másnak* rosszabb lenne, ha naponta kéne számolni a mindent. A könyvelőknek meg pláne. (Így is olyan kevés van közöttük, aki érti a dolgát, beleteszel nekik még egy vargabetűt ezzel a napi-alapú-elszámolással és kész a ragnarök :))


Az, hogy te óránként kevesebbért dolgoztál, mint bármelyik kollégád**, meg mint amennyi "járna", szerintem nem a könyvelés műfaji sajátosságain múlik jelen esetben, hanem azon, hogy nem keveset túlóráztál.:( Ez is egy olyan cég, ahol nem fizetnek túlórát? Lecsúsztatni le lehet? Vagy az volt-nincs, benyelte a cég?

* főleg ugye azoknak, akik nem túl okosak, következésképpen a CBA-ban pakolják a polcot, ergo alapból keveset keresnek és minden fillér számít. A baráti köröd (és ezáltal a blog olvasóközönsége) persze jellemzően okos emberekből áll, akiknek nem jelentene gondot a napi alapú elszámolás, tehát nem számítok nagy népszerűségre itt a kekeckedésemmel :D

** (ezt mondjuk sose értettem, miért fontos, hogy a Béla mennyit keres, mert hát "a világmindenséghez mérd magad", ne a Bélához, de ebbe lehet, hogy ne menjünk bele... nem vagyunk egyformák.:))

ee_version írta...

Az, hogy Béla mennyit keres, csak Micikéhez képest érdekes, szóval a fiktív januárban kezdő kolléganővel szemben Béla ténylegesen többet keresett nálam, ha már fairségről beszélünk :)

A túlórákat "elsősorban szabadidővel kompenzálják", akármit is jelentsen ez. De nem csak én túlórázom.

Névtelen írta...

A "szabadidővel kompenzálják" az az hogy "le lehet csúsztatni", ahogy Magdi szokta mondani. Magyarán ha nincs túl sok meló*, és délután inkább elmennél sétálni a Margitszigetre ahelyett hogy bent unod magad az irodában, akkor szólsz a könyvelőnek, hogy az x túlórádból akkor most elhasználnál 4-et, és te ezennel leléptél, mindenkinek további szép napot. Magdi néha egész napokat hesszöl ilyen alapon :)

* ennek amúgy van bármi realitása, hogy lesz ilyen?...

ee_version írta...

Hát, igen, elvileg így, gyakorlatilag meg nehezen tudom elképzelni, hogy a cég akármikor hajlandó lenne több alaklmazottat tartani, mint amennyi még épp elbír az aktuális feladatokkal. Szóval nem fogok én hétköznap délután korzózni a belátható jövőben, attól tartok..