Ma elvittem a kerékpárt a Bajnokba, ahol randevúm volt a fényezővel. Márminthogy munkafelvétel.
Odajött, bemutatkozott, a kézfogása olyan volt, mintha egy rongybaba a kezembe ejtette volna a kezét, de aztán egyből nekilátott felmérni a bringát, meg szimultán engem. Örült, hogy Chesini, mert hogy ez lesz élete második Chesinije, és ugye tudom, milyen ritka, meg nagyon menő, hogy ilyen szép állapotban van, és kérek-e sütit, nagyon finom (később elő is hozta, zacskóstul), meg nincs-e kedvem meginni egy kólát.
És megcsinálja 30-ért, csak el ne mondjam senkinek. Na, itt jön be az, hogy én aztán az a fajta látens feminista vagyok, aki azért irtó következetesen az ilyen jellegű megkülönböztetést sem viseli túl jól. Ilyenkor mi van? Már túl azon, hogy mondtam neki, hogy annyiért vállalja, amennyiért megéri neki, nekem az a fontos, hogy szép és jó legyen, ő ebből él, ez így tiszta. Szóvalhogy, ha megcsinálja 30-ért, és aztán legközelebb sem megyek el vele kólázni, akkor egy utolsó ribanc vagyok? Vagy ez hogy működik?
8 megjegyzés:
A ribanc aki anyagiakért cserébe teszi szét a lábát, nem?
Jelen esetben árkedvezményért megy kólázni.
Tehát. Amikor először hívott, nemet mondtál. Ha másodszor (az áredvezmény realizálódása után) igent mondasz, na _az_ a ribancság.
Szóval most már mindenképp nemet kell mondanod, akkor is, ha tetszik a srác. :P
Logikus, nem? :D
Ja, és így nem mondod el senkinek, hogy kiteregeted a netre? :)))
Egyetértek egyrészt. Továbbá, Te a világon semmit nem kértél tőle azon felül, amit a boltja ajánl. Így, ha ő többet akar nyújtani, akkor az az ő szívjósága, de várni nem várhat semmit - elégedett ügyfélen és jó professzionális hírnéven túl - merthogy ugye itten Neked lehetőséged sem volt semmibe se beleegyezni. (Abba sem, hogy nem mesélsz a tranzakcióról akárkinek.) Az, hogy ő mit szeretne, vagy képzel akár, vagy nem, nem igazán releváns. Furcsa világ volna, ha az ember csak úgy ráerőltethetne egy vadidegen másikra egy alkut úgymond, vagy kérhetne titoktartást, beleegyezés nélkül.
Mellesleg. Milyen szöveg ez, hogy csak el ne mondd senkinek! Erre lehet, rögtön ki kell fakadni, hogy dehát ha végre találsz tisztességes, jó minőségű szolgáltatást, persze, hogy elmondod midenkinek, de legalábbis biciklis ismerőseidnek, hogy jó vevői legyenek. (Ami lényegében hasonló ahhoz, amit mondtál.) Arra is figyelmezteti, hogy mégis, miről beszél. L'esprit de l'escalier persze, ez, a részemről.
az jut erről eszembe, amikor időnként utazom helyközi buszon és nem kapok jegyet, és véletlen kicsit olcsóbb az utazás ára. akkor tízből hány ember kezd el háborogni, hogy de én többet akarok fizetni és ide nekem a jegyet? általában fel sem fogom, mi történt, csak miután elfoglaltam a helyemet. de ha jön az ellenőr, mi van? egyrészt belementem a dologba, másrészt viszont én egy teljes árú jegyet kértem A-ból B-be, mosom kezeimet.
Nyilván _igazából_ nem várhat semmit, meg nem kötelezhet semmire. A kérdés az, hogy ez a "hagyományos értékrendű" embereknél hogyan működik, tehát abban az univerzumban, ahol random valamiért csinosnak ítélt vadidegen lánynak valaki ad többtíz százaléknyi engedményt egy szolgáltatásból, abban az univerzumban a lány indokolatlanul kegyetlen-e, ha cserébe egy kólát nem hajlandó meginni a jótevőjével?
Szóval igazából az van, hogy amikor a fejemhez vágják ostoba férfiak, hogy a nőknek legalább annyi pozitív diszkrimináció jut az életben, mint negatív, akkor mindig az jut eszembe, hogy 1. nem épp hasonló fajsúlyú dolgokban 2. ezen pozitív diszkrimináció nagy része általában a szabályrendszeren belül sem ingyen van és nem opcionális az elfogadása...
én hagyományos értékrendü ember vagyok.
nem vagy indokolatlanul kegyetlen.
"abban az univerzumban" a srácok vállalnak némi kockázatot, mert kockázat nélkül nincs jackpot sem, és néha pofára esnek. és ez része az "univerzumnak". és a srác tisztában van ezzel.
Ha nem mész el vele, így járt. Ha nem hajtott volna rád, pénze is lenne, és lehet, hogy te hívtad volna meg kólázni, mert ügyesen fest bicikliket. Ennyikeh.
Ott a pont!! (De nem hívtam volna el, viszont most nem fáznék attól, hogy még egyszer felvegyem vele a kapcsolatot, erről majd később...)
Megjegyzés küldése