B nagyon aggódott, mit fogok írni a buliról, tehát

1. A leitatásomra tett bárminemű kísérlet teljesen hiábavaló, kivéve azon ritka eseteket, amikor abszolút felesleges.
2. A fiú, akivel nekem semmi bajom*, a részegek őszinteségével és gátlástalanságával, és egy "én igazán kedvellek, de" című bevezetővel nekem szegezte a kérdést, miszerint is: Te mikor érzed magadat úgy igazán jól? Amire természetesen van válasz, de nem állt szándékomban tovább killni a partyt azzal, hogy ki is fejtem. Így hangzik:
3. Akkor érzem jól magam, ha viselkedhetek természetesen**, és nem érzem azt, hogy vissza kell fognom magam ahhoz, hogy megfeleljek. Akkor érzem jól magam, ha biztonságban érzem magam. Ahogy _mindenki_ más_. Ennyi.
4. Úgy általában vegyük észre, a helyes kérdés nem a "mit vársz tőlem?", hanem a "miért vársz tőlem?". Nem akarok külső elvárásokat az életembe. A belsőket igyekszem kigyúrni, de maradjon mindenki a saját egységsugarú hatókörén belül.
5. A Tímár utca pont ideális távolságra van a belvárostól ahhoz, hogy idegből hazagyalogoljon az ember.

Egyébként pedig jól éreztem magam. Alapvetően.

*Sőt. És ezzel nem sokan vannak így, szóval becsülhetné...
**Apparently I am having fun wrong.