2014. június 29., vasárnap

Majd mindjárt nekiállok a London elmesélésének, de előtte gyorsan rögzítem a rosszat, mert friss és szíven ütött.

Valahol a London Luton duty free és jóapám személygépjárműve, Budapest között lába kélt a pénztárcámnak. A következő variációk vannak:

  • Amikor a Duty free után belepakoltam a nagypoggyászba a mindent, biztos nem raktam bele, hanem otthagytam a földön (tök valószínű).
  • A gépen, mikor a nagytáskából kirántottam a kistáskát, amiben a tárca volt meg minden más, akkor kiesett és nem vettem észre (de konkrétan le volt cipzárazva a táska).
  • A gépen - már kicipzárazott táskával - elaludtam és kicsúszott belőle.
  • Amikor sorban álltam kifelé az útlevélellenőrzésen, szublimált a lehet, hogy időnként nyitott táskából, hisz pakoltam ki-be.
  •  Ugyanezen pontpok külső emberi beavatkozással.
Namost, iratok, azok nem voltak benne, Dóra, tudd be háborús veszteségnek, ugye? De egyrészt volt benne még mintegy 13 angol font meg uszkve 3000 jó magyar forint, és ez kétjegyű (és >>10...) százaléka momentán az összesminden pénzemnek.

Másrészt benne volt az hagyján, hogy a Barcelonában vett Casa Battló és Sagrada Família emlékérme, amikből nyakláncot szerettem volna, de az anyukámtól 20 éve kapott és annál jóval régebbi szerencsehozó malac földi maradványai is, kis bőrszatyorban.

Szóval basszus. Írtam a reptérnek két helyre, meg a Wizzairnek egyre, a telefont nem veszik fel, de ha még ők a fülük botját mozdítanák is, ha Londonban tűnt el a cucc, azért személyesen mehetnék csak be.

Szóval, Dóra, tudd be háborús veszteségek, ugye?

:(

Nincsenek megjegyzések: