“You don’t know anyone at the party, so you don’t want to go. You don’t like cottage cheese, so you haven’t eaten it in years. This is your choice, of course, but don’t kid yourself: it’s also the flinch. Your personality is not set in stone. You may think a morning coffee is the most enjoyable thing in the world, but it’s really just a habit. Thirty days without it, and you would be fine. You think you have a soul mate, but in fact you could have had any number of spouses. You would have evolved differently, but been just as happy. You can change what you want about yourself at any time. You see yourself as someone who can’t write or play an instrument, who gives in to temptation or makes bad decisions, but that’s really not you. It’s not ingrained. It’s not your personality. Your personality is something else, something deeper than just preferences, and these details on the surface, you can change anytime you like. If it is useful to do so, you must abandon your identity and start again. Sometimes, it’s the only way. Set fire to your old self. It’s not needed here. It’s too busy shopping, gossiping about others, and watching days go by and asking why you haven’t gotten as far as you’d like. This old self will die and be forgotten by all but family, and replaced by someone who makes a difference. Your new self is not like that. Your new self is the Great Chicago Fire—overwhelming, overpowering, and destroying everything that isn’t necessary. ”
— Julien Smith
Amit a szokásokról és a szokatlanról ír, szerintem is igaz. A cserélhető személyiségű emberektől viszont óvakodnék...
Gauranga folyton ekézi a comfort zone-t, de én csak Sheldont tudom idézni: "It's called the _comfort_ zone for a reason". Az izgalom meg az újdonság meg az adrenalin nem a legjobb, ami az emberrel történhet, szerintem. Az izgi legyen desszert, nem vezet sok jóra erre építeni egy étrendet...
14 megjegyzés:
https://fbcdn-sphotos-g-a.akamaihd.net/hphotos-ak-frc1/484478_10200292948943904_498004478_n.jpg
Igen, Gauranga is ilyeneket posztol napi 50-et. A többi meg az "arra van időd, amire akarod" kategória. És a kettő kb ugyanannyira igaz.
(Pl: A két halmaznak van metszete, ha nem is nagy, és közel a comfort zone határához. Szerintem. Ja és még, hogy pont az a lényeg, hogy a comfort zone-t növeljük, a határokat kitolni és nem átlépni kell.)
http://24.media.tumblr.com/tumblr_m1rtbizt6f1r5ml59o1_1280.jpg
:)
Az biztos, hogy a félelm a túlélés miatt alakult ki, olvastam is valami tanulmányt, amiben az optimizmus-pesszimizmust taglalják, és ott bizony le van írva, hogy a pesszimisták a túlélő alkatok. Az optimisták viszik előre a világot, de gyakran korán halnak, mert mindenbe belemennek. :)
Az biztos, hogy a félelm a túlélés miatt alakult ki, olvastam is valami tanulmányt, amiben az optimizmus-pesszimizmust taglalják, és ott bizony le van írva, hogy a pesszimisták a túlélő alkatok. Az optimisták viszik előre a világot, de gyakran korán halnak, mert mindenbe belemennek. :)
Ennyit a captcha-ról. 3x visszadobja, 1x elfogadja, 2x posztolja.... :s
A túlélő-alkat már egész jól hangzik, de én világmegváltani is akarok :)
Captchával mit csináljak? :S
Az, hogy az ember ragaszkodik a szokásaihoz (meg a társadalmi normákhoz, meg a saját kultúrájához, meg "járt utat járatlanért el ne hagyj", meg satöbbi), egy nagyon fontos fajon (vagy populáción) belüli agressziógátló tényező. Evolutionarily selected for. Mondhatni, az a "normális", ha valaki ragaszkodik a comfort zone-jához. Akik pedig nem, azok egyszerűen (genetikailag) agresszívabbak. (Mint pl. én?...) Ez, attól tartok, nem nagy érdem.
B*szogatni azokat, akik ragaszkodnak a comfort zone-jukhoz, szintén elég agresszív dolog (csinálom is rendszeresen...), de alapvetően, azt hiszem, majdnem akkora bunkóság, mint a rasszizmus vagy a vallási alapú diszkrimináció (és nem mellesleg egy tőről fakad ezekkel, még ha távoli is az a tő nagyon).
Az, hogy erre rájöttem, sajnos semmit nem változtatott a viselkedésemen, de legalább tudom, hogy én vagyok az evolúciós zsákutca, és nem a "kényelmes" emberek...
ja, és szerintem nincs semmi gond a kapcsával ;) nekem jól működik :P
Hm. De azért aki nem merészkedik a megszokotton túlra, nem újít soha, ami nem viszi előre a fajt. Valahol a két véglet között lehet a nyerő stratégia: komfortzóna kibővítés.
A jógában például, ha valaki csak addig emeli/hajol rá amíg kényelmes, gyakorlatilag nem fog fejlődni. Ha agresszív magával és beleugrik a spárgába, lesérül, és rosszabb lesz, mint előtte. Ha mindig addig nyújtja a dolgait, ameddig fizikailag képes, akkor ez a határ szépen elkezd kifelé tolódni és nagyon jó fejlődést tapasztal. Én ezt próbálom az élet effektív értelmes területeire is átültetni :)
Laci: mobilról captcházol vagy kicsi a monitor, vagy mi a konkrét probléma? Eszter is panaszkodott, lehet valami közös elem...
Nem mobil, nem kicsi monitor. Egyszerűen béna a szemem. It's not the captcha, it's my eyes and my brain, that make them impossible to read.
Azért így sem jó... Nem egyedi probléma, de ha nem nagyon gáz, hagynám mégis, mert a névtelen kommentárt rendszerhiba miatt engedélyeznem kellett...
De nem. Én állandóan beleszaladok a captchába. És hibajavító billentyűzettel egy rémálom. De nem baj. Nem baj, ha valami napi szinten rákényszerít arra, hogy bebizonyítsam, hogy ember vagyok és látom és kisilabizálom és értem és nem vagyok robot.
I will leave my comfort zone to prove that I am human.
Captcha rulez.
Ez az, Anna, tetszik, ahogy a világmindenség kontextusába tudod helyezni a legbanálisabb problémákat! Made my day! :)
Mi az a hibajavító billentyűzet?
Megjegyzés küldése