2012. november 12., hétfő

Ha valami elsőre nem érte el a kívánt hatást, vajon mekkora a valószínűsége, hogy megismételve majd nagyot durran?
Én vagyok túl bonyolult, vagy a világ nagyon egyszerű? Vagy engem néznek annak? Ha bárki bármilyen pejoratív nemi sztereotípiát próbál rám húzni, hát az pont ezzel cáfolja rútul magát, ezt gondolom...
A következő dolgok hagynak totálisan hidegen:
  • anyagi helyzet
  • hasizmok kidolgozottsága
  • összeköttetések
  • menő technikai skillek (aki megpróbál olyan őrült tempóban hajtani, hogy sikítsak, annak sok sikert kívánok előre is...)
  • bunkóság, lekezelő stílus, 'határozott fellépés' (tudod, mint az Axe reklámban - a nem valódi)
  • I could go on but I think I've made my point
Szóval hagyjuk a szemfényvesztő mutatványokat, olcsó trükkökkel olcsó nőket lehet fogni. Ha ez az igényszint, hogy kerültem a látótérbe egyáltalán? Mert velem nem lehet villogni, attól tartok...

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

"menő technikai skillek (aki megpróbál olyan őrült tempóban hajtani, hogy sikítsak, annak sok sikert kívánok előre is...)" - megedződtél a Robi mellett? :DDD (vagy ő csak nekem szokta demonstrálni, hogyan vezet a nagytesó? :P)

ee_version írta...

Hát, mondhatjuk azt is, hogy megedződtem, de inkább úgy fogalmaznék, hogy valamilyen szinten összeállt a fejemben egy (nyilván helytelen) feltételezés, miszerint aki a kormánynál ül, az rendszerint tudja, mit csinál, és én avval nem foglalkozom, hogy mennyire tűnik veszélyesnek. És a dolog másik része, hogy egyrészt emiatt paráztatni engem rohadt nehéz, másrészt nehezen tudom elképzelni, hogy valaki lényegi pluszt tudna mutatni ahhoz az őrülethez képest, amit ő egy átlag hétköznap csinált az autóban :D