2013. június 28., péntek

Napindító gondolatok, avagy hogy cs*szi el a péntek délelőttömet a facebook:
  • Nem szeretem, amikor emberek valami ellen, és nem valami más mellett döntenek/küzdenek. Ennek eklatáns példája két volt osztálytársam, akik azért mentek a közgázra, mert oda nem kellett se fizikából, se irodalomból felvételizni. Csak hogy egy nem annyira kézenfekvő konkrét esetet említsek.
  • A félelemmarketing, az ellenfél, vagy csupán más véleményen levő démonizálása számomra semmilyen terepen nem elfogadható eszköz, legyen az táplálkozástudományi elméletek, politika, gimnáziumok közötti rivalizálás, anyámkínja. Hisztériát kelteni rohadt könnyű és kivétel nélkül butaság.
  • Néha egy tökéletes gondolatot is elronthat az, ha nem megfelelő a tálalása. Volt, hogy cikket azért nem osztottam meg, mert nem tetszett a forrásoldal többi cikkének hangneme (vagy durván rossz volt a helyesírása!). Biztos nem én vagyok az egyetlen, aki ilyenkor feltételezné, hogy az adott oldalt a cikk megosztója rendszeresen olvassa és maradéktalan egyet ért vele.
  • Legtöbbünknek valamivel több, mint 20 ismerőse van facebookon. Ezeknek nagy része persze már letiltott bennünket, de azért, legyünk nyugodtak, néhányan még látják, amiket kiirkálunk. Úgyhogy szerintem eléggé jó módszer a belső szűrő kalibrálására, ha elképzeljük, hogy az a sok ember ott van velünk egy teremben, és a bármit, ami a közlendőnk, ott powerpointozzuk nekik. Mert rohadtul ez van. És ahogy a legtöbben körülnézünk, ha nyilvános helyen beszélgetve valami nem őzikés-nyuszis-cukormázasat akarunk mondani valakiről, vagy emberek egy csoportjáról, vagy egy álláspontról, hogy nem áll-e ott az érintett/a főnök/a barátunk, aki hülye, de azért szeretjük, na hát ezt kéne virtualice is.
  • The internet is forever.
Könnyű írásban bátornak lenni, de ne legyünk. Mert rohadtul visszataszító.

6 megjegyzés:

Orsi írta...

szerintem ez a forrásos dolog hülyeség, extrém példát persze tudnék hozni, de pont ma osztottam meg egy kurucinfó-s képet facebook-on, mert tetszett, és nem, nem olvasom a kurucinfót (ha esetleg ez pont nekem szólt), hanem egy ismerősöm megosztását osztottam tovább. viszont tetszett a kép, és gondoltam, hogy aláírom, hogy "oké, hogy kurucinfó, de ez a kép tök menő", de aztán rájöttem, hogy a tököm fog mindenért szabadkozni, nehogy már abból álljon az életünk, hogy elnézést kérünk magunkért.

(a többivel egyetértek, bár például annak idején nálam is volt egy olyan szűrő, hogy amihez nem kell történelemből felvételi, de nálunk nagyon rossz volt a történelemoktatás, amúgy meg nem is bánom, nem is tudnám magam másmilyen háttérrel elképzelni már, mint bme-ssel :))

ee_version írta...

Igen, Neked is szólt, de ha csak Neked szólt volna, akkor nem blogbejegyzésben írom. Persze ez meg az én véleményem, hogy én nem csinálnám, mert "nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani".

Nem tudom, szerintem tök fontos, hogy mivel kerülünk visszakövethetően kapcsolatba, és például azon kép esetében én biztos, hogy nem osztottam volna meg egyáltalán, emiatt. A szabadkozás hülyeség, nem is olvassák el soha. De "Orsi most már kurucinfó törzsolvasó az összes titkosszolgálat szerint" (nyilván túlzok...)

Orsi írta...

ahogy every writing is rewriting, a facebook-on a megosztások túlnyomó része újra-/továbbosztás. a nemzeti dohánybolt pedig olyan sokrétűen felháborító, hogy nem érdekel, milyen forrásból jött ez a kép, nagyon ütős és megtetszett. szerintem sokkal álszentebb lett volna letölteni a képet és üzenőfali képként feltenni, hogy "most találtam a neten ezt a képet". és a kínosan tudatos fb-image-építés módja lett volna, amivel nem értek egyet. igyekszem úgy alakítani az életem, hogy a körökben, ahol mozgok, ne úgy kezdődjön az ismeretségem/munkaviszonyom/akármim, hogy egy szépen kisminkelt hr-es picsa lecsekkolja a fb-oldalamat, és jegyzeteket készít róla a perverz főnökének. de pont erről beszélgettünk a múltkor. építsen fb-image-et az, aki multinál akar elhelyezkedni, hirdetés alapján. gáz dolgot nem tudok megosztani magamról, mert gáz dolgot nem csinálok, vagyis amit csinálok, azt vállalom is.

ee_version írta...

Igen, ez így akár lehetne is, de például, ugyan én _tudom_, hogy nem olvasol kurucinfót, azért csak felkaptam a fejem erre a megosztásra. És, ha ez már túlzottan áttételes is, arra gondoltam, hogy Téged hogy nem zavar a kurucinfó - bármilyen érintőleges - kontextusba kerülése.

Feltételezem, ha a kép a "pedofil anyagyilkos állatkínzók" facebook csoportján lett volna megosztva, önmagában bármennyire jónak is találod, mégsem osztod így ebben a formában tovább. A kérdés az, hol húzódik a határ, mi az a címke, ami újrahasznosítva is zavaró. És ez nem az image. Nem a hr-esekről beszélek, nem is arra gondoltam, magamra gondoltam (szokás szerint).

Ezt Kovács Ákos (tudom, már rossz) fogalmazta meg eléggé jól anno, hogy ha egy jó dolog származott a Jobbik feltűnéséből a politikai színtéren, az az, hogy egy igen kellemetlen réteggel most már nem "kell" egyfelé szavaznia minden jobboldalinak. Tehát hogy az is bír kellemetlen lenni, ha egy idióta ezért vagy azért ugyanazt gondolja vagy teszi, mint én, magamat normálisnak tartó ember. Engem legalábbis mindig nagyon zavar az ilyen, arra késztet megvizsgáljam, én jól gondolom-e. (Lásd még, ha a részeg/bolondember ordítva politizál magában a metrón, jobban zavar, ha egy véleményen vagyunk).

Szóval, nem tudom, világos-e, nem mondtam, hogy gáz, amit csináltál, de én biztosan nem csináltam volna, és engem rettenetesen zavarna és veszélyesnek is tartom. Ha Te úgy gondolod, ahogy itt írod, az tök menő! Nem vagyunk egyformák.

Orsi írta...

körülbelül 12 éves korom óta gondolom magam baloldali politikai gondolkodásúnak (előtte nem nagyon politizáltam), és mégsem zavar egy kurucinfós megosztás, ha egyetértek vele. mert a sznobok nézik a forrást/csomagolást/image-et, az elemző gondolkodásúak (magamat ilyennek szeretném tartani) pedig a tartalmat.

ee_version írta...

Hát, engem meg zavarna, pont mert nem csak csomagolás, szerintem. Erről szólt a bejegyzés.

Remélem, azt azért még rólam is elhiszed, hogy nem esztétikai meg felületi szempontok alapján hozok döntéseket az életemben...