2013. január 29., kedd

Megint jó a Lizzie Bennett Diaries, pedig a Wickham-érában majdnem ejtettem az egész ügyet, annyira kiborított a pasi. Mindenesetre most, így a végkifejlet felé elkezdtem az elejéről mert 1) egy csomó utalást nem vettem észre anno 2) jelenleg épp munka nélkül vagyok.

Szóval, visszatérve Wickhamre, nem bírom ép ésszel felfogni, hogy ez alatt a videó alatt:


hogy bírnak ilyen kommentek keletkezni:
"why must Wickham be so attractive? ugh it makes it so hard to hate him"
Egy részről: WTF?! Más részről: WTF?! Az ürge konkrétan az a típus*, aki még ki sem nyitotta a száját, még nem is csinált semmit, esetleg csak egy fotót látok róla, de már viszket ...a tenyerem. És ha nem "ránézésre is orbitális seggfej" karakternek válogatták a színészt (márpedig elvileg a látszatnak meg kéne vezetnie az embereket kezdetben), akkor ez súlyos hiba volt az ítészek részéről. Ami viszont ennél is súlyosabb, hogy miért is lenne nehéz utálni valakit, aki vonzó? Ez most komoly?

Megérett a világ a pusztulásra.

*A másik ilyen Ryan Reynolds. Mondjuk ő nem tenyérbemászó, csak borsódzik tőle a hátam. Múlt héten Orsival az Alleeban ültünk, és egy ideig nem értettem, mi zavarja az aurámat, aztán rájöttem, hogy a szemben lévő falon két giga Marks&Spencer plakát, rajtuk ez a szépfiú, és esküszöm, olyan, mintha ugyanazt a fejet photoshopolták volna mindkét fotóra. A színész, akinek egy arckifejezése sincs. Brrrr.

Nincsenek megjegyzések: